A Femina Klub február 23-i előadásán a MOM Kultban Szily Nóra beszélgetett Rákóczi Ferivel és dr. Lukács Liza szakpszichológussal az étkezésről és az étkezéshez kötődő érzelmi élményekről. A rendezvény során nemcsak a mindennapi táplálkozásról esett szó, hanem arról is, hogyan alakítják a gyermekkor tapasztalatai a felnőttkorban a családi és szülői viselkedést.
Rákóczi Feri már a beszélgetés elején olyan személyes történetet osztott meg, amelyet ritkán hallhattunk tőle korábban. A beszélgetés középpontjában ezúttal a saját gyermekkorának étkezési szokásai álltak. Elmesélte, hogy gyerekként nem volt lehetősége válogatni az ételek között: mindig azt kellett elfogyasztania, amit édesanyja elé tett. A család élethelyzete és anyagi lehetőségei nem tették lehetővé, hogy teret engedjenek a kis Rákóczi Feri esetleges válogatósságának, így a gyermeknek egyszerűen alkalmazkodnia kellett a körülményekhez.
A történetből kiderült, hogy ezek a korai tapasztalatok mélyen befolyásolták Rákóczi Feri későbbi felnőttkori hozzáállását az étkezéshez, és apaként is érzékenyen figyel arra, hogy gyermekeinek legyen lehetősége választani, és érezze a döntés szabadságát az étkezés terén. A beszélgetés így nemcsak a táplálkozásról, hanem a gyermekkor és a szülői nevelés összefüggéseiről is tanulságos betekintést nyújtott a közönség számára.
Rákóczi Feri gyerekkori élményei erősen meghatározták, hogyan viszonyul ma a gyermekek étkezéséhez. Elmesélte, hogy családja életében a munka mindennapos és fárasztó volt: „Az apám a Gyulai Húskombinátban dolgozott, az anyám pedig az Újkígyósi Róna étterem 120 darab fehér abroszát mosta ki minden nap, és amikor hazajöttek, még a kertet is kapálták.” A rádiós számára ezek a történetek nemcsak a család kemény munkáját mutatták meg, hanem azt is, hogy milyen erőfeszítésekkel jár az, hogy az asztalra mindig étel kerüljön.
A beszélgetés során rátért arra is, milyen érzés szülőként, amikor a gyerek nem eszi meg, amit az asztalra tesz. Rákóczi Feri eleinte nehezen tudta elfogadni gyerekei szeszélyességét az ételek terén. „Két gyerekünk van a Békával – a párom beceneve –, egy lány és egy fiú. A lányunk, Panyesz, imád mindent, míg a fiunk, Soma, hogy is mondjam… kicsit tartózkodóbb. Ha valaki jól elkészíti például a burgundi marharagut, én tényleg nagy jeleneteket rendeztem: hogy ezt nem eszed meg, amikor apád a szívét-lelkét beletette, még Makóról hoztam gyöngyhagymát is hozzá…” – mesélte nevetve, de őszintén a rádiós.
„Nyilván túlkarikázom, de szülőként engem ez tényleg idegesített. Időbe telt, míg elfogadtam, hogy a gyerekek úgy esznek, ahogy szeretnének. Most már egyszerűen csak annyit mondok: ezt eszed, kész” – tette hozzá Rákóczi Feri a Femina Klub közönségének, betekintést engedve a mindennapjaiba és az apaság örömeibe, valamint a gyerekek étkezési szokásainak kihívásaiba.
A Femina Klub beszélgetésén Lukács Liza szakpszichológus is reagált Rákóczi Feri történeteire, és szakértői szemmel közelítette meg a gyerekek és az étel kapcsolatát. A pszichológus többek számára is felnyithatta a szemét azzal kapcsolatban, hogyan érdemes kezelni a gyermekek étkezési szokásait, és milyen hatással lehet a család mindennapjaira a túlzott érzelmi reakció.
„Nem érdemes túl nagy érzelmet társítani az ételekhez, sem pozitívat, sem negatívat” – magyarázta Lukács Liza. „Az sem jó, ha a gyermek azt látja, hogy az étellel apának örömöt vagy bánatot lehet okozni, mert ilyenkor a szülő könnyen olyanná válik, mint a joystickkel irányítható játék: a gyerek a reakciói alapján kezd manipulálni, és az étkezés többé nem a táplálkozásról, hanem a kontrollról szól.”
A szakértő hangsúlyozta, hogy a gyerekeknél fontos a természetes, nyugodt hozzáállás az ételhez, valamint az, hogy a szülők ne helyezzék túlzott nyomás alá őket az evés során. Így nemcsak az étkezés marad örömteli élmény, hanem a családtagok közötti viszony is kiegyensúlyozottabbá válik, és elkerülhetők a felesleges konfliktusok a konyhában.
